Ifjúsági közösség- és kompetenciafejlesztő tábor
Alapítványunk 2019-ben a „Generációk egymásért” program keretében pályázati felhívást tett közzé általános iskolák részére, melynek során Ifjúsági közösség-és kompetenciafejlesztő táborban vehettek részt térítésmentesen. Alapítványunk célja volt, hogy a táborban részt vevő osztály tagjai közelebb kerüljenek egymáshoz, megtanuljanak közösségként együttműködni, közösségként feladatokat megoldani, a csoportot az egyéni érdekeik elé helyezni. Célunk továbbá a kiemelten tehetséges diákok kompetenciafejlesztése, legyen szó bármely képzőművészeti ágról. Maximum 30 fő részére biztosítottuk a szállást és az étkezést, a jelentkezőknek pedig egy pályamunkát kellett benyújtaniuk, részletesen bemutatva a tervezett programjaikat.
A benyújtott pályamunkák közül végül a Miskolci Fazekas utcai általános iskola 5.c osztálya került ki győztesként, őket láttuk vendégül tokaji üdülőnkben 2019. április végén a három napos táborban. A rendkívül jó hangulatú tábor programját és képgalériáját az alábbiakban tekinthetik meg:
Tábori környezet megismerése a szőlővásár játék keretében:
Előre elkészítjük a „menetleveleket”: 4 fős csapatoknak egy-egy papírlapra annyi szőlőfajtát „rajzolunk” egymás alá, ahány állomás lesz a tábor területén. Az „állomásvezetők” megállapodnak, hogy melyik gyümölcs ki lesz, és a tábor területén elbújnak. A pedagógus indítja a gyerekeket, minden csapatnak egy lapot kiosztva. A gyerekeknek meg kell találniuk a tábor területén elbújt vezetőket, és begyűjteni az aláírásukat, abban a sorrendben, ahogy a lapon szerepelnek. Az állomásvezető csak akkor írja alá, ha az õ szőlőfajtájánál tart a lista. Például ha a Hárslevelűt találta meg a csapat, de a Zéta és a Muskotály még nem írta alá, akkor a Hárslevelű megrázza a fejét, és tovább küldi a gyerekeket. Az az első csapat, aki az összes szőlőfajta által szignált lapját leadja a pedagógusnak. (apró díjazás)
Cél: a tábor területének megismerése, együttműködés támogatásával. Fontos a terület határainak kijelölése.
„Ismerkedés” egymással - Ön- és társismeret
Milyen vagyok? – Cél az önismeret és a kommunikáció fejlesztése, ön-megerősítés, valamint a társak jobb megismerése. Az önismeret feltétele, hogy tudomásul vegyük, milyennek látnak bennünket a többiek.
Közösen elkészítik a jó és rossz tulajdonságok listáját. Kezdetben a pedagógus felír néhány fontos jó tulajdonságot, majd a csoport összegyűjti ezek rossz párjait. Később már önállóan veszik számba a tulajdonságpárokat.
Lázár Ervin, „A csodapatika” című meséjének feldolgozása során, szabadon beszélgetnek az abban fontos szerepet játszó jó és rossz emberi tulajdonságokról.
Igaz vagy hamis? – A diákok egymás mellett sorban állnak egy nagy területű helyen, ahol a pedagógus kijelöl egy helyet/vonalat (pl. fal, ajtó, fa, bejárat). Mond egy állítást, pl. Szeretek utazni., ha az igaz a diákra, akkor előre lép/ugrik egyet, ha nem hátra. Cél, hogy elérjenek a kijelölt helyre. A játék végén felidézhetik, kire mi volt igaz vagy hamis.
Jó osztály – rossz osztály: Az iskolai osztály légköre alapvetően meghatározza az abban résztvevők elégedettségét, illetve munkájuk hatékonyságát. Cél az osztályban uralkodó hangulat megragadása a kommunikációban, a saját osztály minősítése a megtalált szempontok alapján.
A pedagógus az osztályt négy kisebb csoportra osztja egy kiválasztott csoportalakítási technikával (pl. csapatokba rendeződés születési dátum szerint). Feladatuk, összegyűjteni a „jó” (a csoportok egyik fele) és a „rossz” (a csoportok másik fele) osztály ismérveit, amelyek lehetnek tulajdonságok, viselkedési sajátosságok, szabályok, normák. Ezeket közösen felírjuk egy nagy táblára, majd közösen megvitatják a táblán lévő ismérveket.
Közösen megbeszélik, milyen osztályt szeretnének a jövőben, és ebben egyenként kinek milyen szerepe, felelőssége lehet.
Tábortűz
Helyi lehetőségek alapján – daltanulás az osztályban hangszeren tanuló diákok segítségével (3 gitáros, 1 furulyás)
Én a befőttes üvegben
Ez a feladat inkább a helyes énképet segíti, de közvetetten a szociális kapcsolatokra is hatással van. Minden gyerek kap egy névre szóló befőttes üveget, amiket sorban kirakunk a tanári asztalra. Ezt követően mindenkinek rövid, 1-2 szavas pozitív visszajelzést kell adnia minden egyes osztálytársáról. A visszajelzések csak pozitívak lehetnek, és a lehető legtárgyilagosabban kell leírniuk az adott személy egyik erősségét. Fontos, hogy a visszajelzések olyan erősségeket fogalmazzanak meg, amikre az adott személy hatással van, tehát pl. ne a haja színét dicsérjük, hanem a kitartását, stb. A visszajelzéseket névtelenül lehet megfogalmazni, és az adott diák befőttes üvegébe helyezni. Amennyiben a tanár szükségesnek érzi, a befőttes üvegek átadása előtt átnézheti a visszajelzéseket, hogy biztosan ne maradjanak nem odaillő kommentek. Kerüljük a nem megfelelő kommentek névszerűsítését, de beszélhetünk róla, miért nem feleltek meg a játék szabályainak.
